csütörtök február 23 2012

Amikor a bérlő az ingatlanunkban marad akaratunk ellenére

amikor a berlo Amikor a bérlő az ingatlanunkban marad akaratunk ellenéreNem várt, kellemetlen helyzetnek tekinthető, ha a bérlő a szerződés felmondása ellenére is az ingatlanunkban marad. Több lehetőségünk van, hogy milyen ráhatással élünk, azonban ha szerződéskötéskor nem vagyunk elég körültekintőek, akkor könyen előfordulhat, hogy egészen egyszerűen nem tudjuk kilakoltatni a bérlőt. Aki tehát biztosra akar menni, jobban teszi, ha szerződéskötéskor közjegyzői okiratba foglaltatja, hogy a bérlő felmondás esetén köteles elhagyni a lakást. A közjegyzői okirat ugyanis azonnal végrehajtható. Ennek birtokában azonnal lehet végrehajtót vagy rendőrt hívni, teljesen jogszerűen.

Persze ha elmulasztottuk közjegyzői okiratban rögzíteni a kiköltözés feltételeit, „lakáskiürítési pert“ is indíthatunk, ami bonyolult és hosszú. Ha ugyanis a bérlő vitatja a felmondás jogosságát, a per pedig évekig húzódik, a bérlőt a jogerős végzésig megilleti a birtokvédelem. A birtokvédelem addig illeti meg a bérlőt, ameddig az fizeti a bérleti díjat, és jogosult használni az ingatlant. Ha viszont már nem fizeti a bérleti díjat, jogellenes lakáshasználónak minősül. Vele szemben birtokvédelmet azonban nem feltétlenül érdemes kérni. A jegyzőnél például egyáltalán nem érdemes próbálkozni, mert a nem vizsgálja, hogy jogszerűen vagy jogszerűtlenül tartózkodik-e a bérlő a lakásban. Ő a birtoklás ténye alapján ad birtokvédelmet, ami ez esetben értelmetlen. A bérlővel szemben ezért csak a bíróságtól érdemes birtokvédelmet kérni, ahol vitatni kell a birtoklás jogszerűségét is. Azt, hogy egy-egy ilyen per meddig tart, bírósága válogatja: van olyan bíróság, amelyik három hónap alatt lezár egy ilyen ügyet.

Ha végre a per lezárul, akkor a végrehajtást, kilakoltatást december 1. és március 1. között nem lehet véghez vinni. A végrehajtót a bíróság rendeli ki. A hiányzó ajtó, csaptelep, egyéb megrongált berendezés miatt pedig polgári pert lehet indítani. Segítség lehet, hogy 2009. január elsejétől első körben az egymillió forintot nem meghaladó összegek esetében már kizárólag fizetési meghagyást is ehet kérni a bíróságtól, nem kell feltétlenül éveken keresztül pereskedni. Ehhez persze az is kell, hogy az adós ne mondjon ellent.

HOZZÁSZÓLÁS